...was AWSOME. Qrva jól jött ki a tegnapi nap.Nemtom, h hogy hoztam össze, de jó lett.

A Life on Earth lecture állat volt, Markal ... nem emléxem mi volt... :D ja, de kaptam tőle egy Ferrerot. Mert h Karácsony közel van, akkor neki Ferreroval kell dobálózni, ha jó választ adsz, ha nem :D Actually, én jó választ adtam,mivel le volt írva az orrom elé :P dehát ez vagyok én. szemfüles és gyors. Jaj istenem, akkorát mosolyogtam, mikor megláttam, ha jobb alkarján vagy egy nagy varr. egy horzsolás volt, és jó vastag varr van a helyén. Aztán ránéztem. A szemeire, a karján duzzadó izmokra, a lapos hasára, a csípőcsontjára... és megint eszembejutott, amit már el is feljtetem: Ő az, Richard... Tuti. nem lehet, h ne legyen valami titka. meglepődnék, ha nem egy 160 centi körüli, fekete hajú nő lenne a felesége...
A lecture folytatásán az állatok szaporodása volt a learning outcome, asszem nem kell ecstelnem h jól éreztük-e magunkat :D annál is inkább, mivel ez volt Jasonnal az uccsó lectureünk, most elhúz 3 hónapra Madagaszkárra, aztán a második félévben nincs is már Life on Earth... ami azt jelenti, h Mark sincs :( nemtom, mi lesz velem. remélem, a Forensics tanár vmi helyes spanyol csávó lesz :P. áh, nincs olyan szerencsém.
A Life on Earth után mentünk folytatni és egyben befejezni a posztert. Ez az előnye annak ha vki két kékkel dolgozik :D tutira kész lesz idő előtt... Szóval szerdán nyomtattunk stb, ma rendezgettünk, ragasztgattunk, én gépeltem, meg painteztem, meg is lepődtem, h milyen jól használom, meg hogy mire nem jó ez a kvázi kezdetleges program... Imádok csapongani a paint meg a word között, csak szerkesztgetni, vagdosni, copy, paste... órákig elvagyok vele. Szóval be is fejeztük, az utalsó simításokat Amy elintézi, aztán a többi az ő dolguk, én már rég nem leszek itt, mikor be kell mutatni, meg osztályozni. Kicsit bánom, h nem láthatom a többi postert, de biztos qrvára unnám végigosztályozni az egészet, ahogy magamat ismerem, és már csak azért is, mert alapból sárga vagyok, tehát kezdeti lendületből nagyon gyorsan úúristenhaggyatokbékénésvégezzünkmáár lesz... Egyébként poszterezés közben, csak úgy csendesen vakartam az állam a padlóról, h milyen rövid időn belül hogy elő tud jönni mind a négy szín belőlem. Alapvetően sárga vagyok, de nagyon sok van bennem mindből. Íme. Nagy lendülettel, lelkesedéssel csaptam bele, lovazunk, hurrá. Ha valami nem tetszett, akkor azt nem hagytam, és jólnevelt piros módjára többnyire én irányítottam az egész műveletet. Kék voltam, mikor nem hagytam Tejának, h kivegyen egy szöveget, mondván, h abban fontos információk vannak. És zöld voltam, mikor körbeudvaroltam, h ha nem tetszik neki vmi, nyugodtan mondja meg, mert ez az ő munkája is stbstb...

Poszterezés után vidáman hazaballgatam, nem volt már olyan hideg, mint szerdán, meg jól fel is voltam öltözve. Rögtön elszállt a jókedvem, (ha jól emléxem) mikor megláttam, h az összes létező edény a mosogatóban van, és basztak eltakarítani... Nem hiszem el, hogy egész nap itthon rohadnak, és ennyire nem képesek... Mindegy is volt, zene /Hot N Cold - jee/ be, és mosogatás. Elvoltam szokás szerint, feltornyoztam ez egészet, aztán csak órákig gépeztem, nem eméxem pontosan, h mit. De azt tudom, h megszereltem a Fotogallerit :) Úgy örültem, mint majom a farkának. itt visongtam. Na nem ám magamtól voltam ilyen ügyes. Karen ideadta a gépét, így az alapján be tudtam állítani, h olyan legyen,mint régen. Rá is jöttem hamar, h nem vagyok én olyan hülye mint amilyennek látszom, csak az, hogy az oprendszer német, felvet néha egy - két problémát :D
De a lényeg az, h mostmár minden a régi. Jó kedvem volt nagyon, és anyáékkal is beszéltem.

Egy problémám volt csak, mint egy árnyék felettem: az esti programom, John. Írtam is neki, h ne 7kor, hanem 8kor tali, csak h húzzam az időt. Nem is zuhanyoztam, csak felöltztem és leléptem, nem sokkal 8előtt. Mikor odaértem nem láttam Johnt, ott volt viszont Tony, a vén haver. Leültem hozzá, aztán megjelent John is. Csók, hogy vagy, jól hurrá... Főleg Tonyval beszélgettem, érdekes dolgai vannak, sokmindent csinált, szívesen mesél, intelligens, stb. és őszintén érdekli amit mesélek. Johnon gyakran látom, h nem igazán érti amit mondok, de soxor baszik visszakérdezni. vagy csak egyszerűen nem figyel... mindegy. Összeszedtem magam, mnt rántás a főzeléket, és miután /jaj mért nem lepett meg/ közölte, h kíván meg h aludjak nála, a képébe vágtam, h I'd like to keep this relationship at the level of the dating..." - Na erre se köpni se nyelni nem tudott, de nem hatott meg nagyon. "dehát mért, és úristen és..." stb, nem nagyon emlékszem az első reakciójára, de arra a nagyon tipikus és nevetséged frázisra tisztán, mikor közölte, h nemt udja tudom-e, de ő férfi. - jaj mondom, nem mondod... - és hogy neki vannak... szükségletei... - Na itt kellett az akaraterő, h ne röhögjem ki. Ó bazzeg, ezt nem hiszem el. Szóval e szerint a pasik úgy ismerkednek, hogy megkérdezik a neved, jól megdugnak, (vagy ha nem hagyod magad akkor legalább szopd le) és aztán lehet randizni... Hát gratulálok. Nem érdekel. Közöltem vele h sajnálom, de én nem, mert én többet akarok érezni, mint szimpátia, ha már lefekszem vele. Jött az újabb próbálkozás : ok, de nem kell feltétlenül kefélni, you know, lehet ám mást is..." - "Ok, that's the same to me" - Na ez egy jó 5let volt, ezzel sikerült lezárnom a vitát. 'vitát', jó nem volt ez vita, csak közöltem vele h mit (ne)várjon. 
Büszke is voltam magamra utána frankón, lihegtem egy nagyot, határozottan jobb volt. Aztán fél perc szünet után közöltem vele, csak h tudja, h nem szoktam ilyen őszinte lenni. De nem fogta fel... Mindegy is. Láttam rajta, h szenved, meg mondta is néha még. I'm sorry. Ne mindezek után jött a partytime, ugyanis megjelent Ellen, John új lakótársa, vagyis albérlője.
Wow az a csaj... atomjófej. légiutaskísérő, ízig vérig sárga. jön, lát, söpör, beszél, olyan mint egy hurrikán. Sokban hasolítunk. Ültünk ott 4en, szócsatáztunk, marha jól éreztem magam. Szegény csajnak kb 90D+os lehet a melltartómérete. előbbcsak egy felül kigombolt ing volt rajta, aztán azt levette és egy olyan topban volt mint én, csak épp sokkal lejjebbtudta húzni,és még mindig nem volt kinn elvileg semmije. John ott játszotta az eszét, pláne mert köztünk ült. Nem zavart nagyon a dolog, de nekiálltak ott majomkodni, aztán végül meguntam. Come on, you are flatmates for fffffffffffffffffffffff... fuck sake... :D Olyan jót röhögtem magamon. Monnyuk akkor már elég vidám voltam. 3 gintonicot ittam ha minden igaz, mindet ő fizette. Már az első után éreztem, h "hé ebben alkohol van", de nem zavartattam magam. nem értem amúgy, h mi volt, ugyanis vacsiztam rendesen. És ez volt a másik forrása az általános konfidenciámnak. Görögsaláta friss fokhagymás bagettel. egyszerűen isteni. Nagyon finom volt.
Na szóval csináltuk a quizt, hol 4en, hol 3an, hol én egyedül :D az volt a legjobb. Mikor rájöttem h egyedül vagyok, kétségbeesetten néztem körbe h mi a fasz van, de aztán a első kérdés A.A.Milnéről szólt. wow, ezt tudom. mega kövit is. meg azt is le tudom fordítani h Autour de monde dans 80 jours :D
Nem kell mondani h nem nyertünk.  Tony nem is akart végig maradni, mert fáradt volt, de végül végigtolta. Ellen jött ment, ismerősökkel beszélgetett. John meg percről percre fáradtabb lett. Tipikus példája volt annak, miko fáradt vagy, iszol 2 sört és állva elalszol. Menni akart, de nem akart otthagyni, aztán szépen meggyőztem h húzzon ha akar, én jólvagyok, meg amúgy is... És volt annyira fáradt h lelépett. Megcsókolt, még mondtam neki h txt me if U wanna C me.  Bólogatott , bár nem vagyok benne biztos h felfogta.  Annál is inkább mert ma egész nap nem írt. Pretty drunk elindultam hazfelé, éhes voltam egy kicsit, de mondtam h nem szabad, mert akkora a hasm mintha terhes lennék. Aztán mikor megláttam h negyed órát kell várnom a buszra, úgy döntttem h fancy vagyok egy sültkrumplira. Elkocogtam a takeawayhez, chips please, kethup please, thanks. Mmmmmm. friss, meleg, omlós, nyami. Istentelen jól esett. Igaz, néhol ázott a kecsöpben, de én meg elég ázott voltam ahhoz h ne zavarjon :) Letoltam az egészet, jött is busz hamar, itthon még benyomtam a gépet, blogolni akartam, megettem a bagettem 10 centis maradékát, aztán mire eljutottam odáig h írjak addigra nagyon álmos lettem, inkább lefeküdtem. De nagyon jó kedvem volt. Tényleg.